Párizs, a szeszélyes
Egyik utam megszervezése sem okozott annyi fejfájást, mint ez. A felállás sem a szokványos, hiszen két anyuka és két gyerek szempontjait kell figyelembe venni. Nem számolhatok azonban a rendkívüli hőséggel, és azzal, hogy a párizsiak agyzsibbasztóan sokat tudnak variálni.
Ha szeretnéd látni az Eiffel-tornyot, akkor vedd meg előre a jegyet, online, két hónappal előtte. De napra és órára pontosan, mert éjfél és hajnali kettő között elfogy az összes! Nekem sikerül a manőver, a harmadik napunkra szerzek is időpontot, de egy hónappal indulásunk előtt a szervezők lemondják, aztán mégis hagynak egy kiskaput, és így járunk jobban. Megérkezésünkkor, amikor tombol a harmadik hőhullám, a tornyot délután négyig el kell hagyni, így mindenki bukja a jegyét, aki fél három utánra foglalt. A rendkívüli meleg miatt több közintézmény is bezárja kapuit, ennek esik áldozatul a Saint-Chapelle-be foglalt látogatásunk is, de később ezt, a medencében lubickolva, inkább pozitívumként éljük meg.

Július 11-én reggel fél 9-kor már az Orly repterén vásároljuk a Navigo Easy kártyát, mely nélkülözhetetlen a városba jutáshoz. A metró szép, tiszta, drága, kényelmes, a hotelben pedig ingyen megőrzik a poggyászunkat, míg mi a városban csatangolunk. Utunk során két kihívás akad. Az egyik, hogy kiigazodjunk a metróalagutak labirintusszerű hálózatában, a másik, hogy kiigazodjunk az utazási kártyán. Néggyel zsonglőrködünk, hogy elkülönüljenek a metró- és a buszjegyek, de később kiderül, ez szükségtelen. A folyamatot eléggé megbonyolítja, amikor az egyik jegypénztáros mást tölt rá, mint amit kérünk, de ezt is megoldjuk.

Első utunk a Galeries Lafayette luxusáruház szecessziós épületébe vezet. A negyvenhárom méter magas neobizánci kupola alatt kovácsoltvas erkélyek, díszes üzletek sorakoznak, képviselve ikonikus cégeket, a szépérzéket és a fényűzést. Az erkélyekhez való hozzáférés a boltok elhelyezkedése miatt igencsak korlátozott, de egy mennyei eper shake birtokában már zavartalanul nézelődhetünk. Az ingyenes kilátóteraszra lépcsőn a legegyszerűbb feljutni. Pazar kilátás nyílik a tetők fölé magasodó Eiffel-toronyra, és a tömeg is elviselhető. A hőség már kevésbé. Az összekötő híd alatt húzzuk meg magunkat, míg Kriszti exkolléganőmre várunk, aki hamarosan érkezik is, s tökéletes francia nyelvtudásával félórával előbbi érkezést intéz nekünk az áruház szomszédságában álló Operába (Palais Garnier). Természetesen ide is előre kell jegyet foglalni.

Minden körülmények között menjetek az Operába! Leírhatatlanul gyönyörű. A XIX. századi épület neobarokk stílusába abszolút passzol az a néhány extrém megjelenésű látogató, aki hosszan fotózkodik a lépcsőn vagy a bálteremben. Leánykámnak leginkább a széles folyosók tetszenek, ahol jól lehet cigánykerekezni. Mire a Diadalívhez érünk, az ő lelkesedése is alábbhagy. A gyerekek nyűgösek, ők feadják mára. Csak a hotelbéli medencézéssel lehet újra életre lehelni őket.

Legnagyobb izgalommal Disneylandet várjuk. Mindent előre eltervezünk, hogy minimalizáljuk az időveszteséget a parkon belül. Nyitás előtt félórával érkezünk, megkeressük az Adventures Park bejáratát, ahol masszív tömeg fogad. Valahol középtájt lehetünk, amikor nyílnak a kapuk. Szerencsére előbb, mint arról szó volt. Szaladunk jobbra, ahogy a ChatGPT javasolta, de ott a vécé van, és az ajándékbolt. Veszünk egy sapkát, ha már ott vagyunk. Nagy időveszteség. A tömeg az éttermen keresztül árad a kiszemelt játékokhoz. Ismét jobbra tartunk, a Ratatouille-hoz. A sor még kicsi. A játék viszont technikai probléma miatt zárva. Nincs idő ezen töprengeni. Rohanunk (szó szerint) a Jégvarázshoz. Kezdésnek hatvan perc várakozással indítunk. Ezt még jól viseljük. Legalább nem a napon állunk. A kastély érdekes, ennyi idő alatt alaposan megnézhetjük minden részletét. Az öt perc csónakázás, zúgóval nagyon látványos. Kis feltöltődés, és a Cars Road Trip terepbuszára sem kell sokat várni (húsz-harminc percet). Kamion robban mellettünk, víz zúdul minden irányból, persze csak a látvány kedvéért.

A Ratatouille még mindig zárva. Közben a sorok is alaposan felduzzadnak. A teltházas játékokon nem is gondolkodunk, és a nyolcvanöt perces várakozási idő sem csalogat sorbanállásra. A pókemberes játék biztatónak tűnik a jelzett negyven perc várakozással. Kár, hogy a duplája lesz belőle. Van, aki inkább a korláton keresztül rövidít. Döbbenet, hogy ezt mindenki elfogadja. Végre hozzájutunk a lézerszemüveghez, és öt percig lövöldözünk a robotpókokra. Utána ismét keressük a helyünket. Fél három van. A kinti játékokat bezárják a hőség miatt, de erről sehol nincs előzetes tájékoztatás. A Ratatouille végre működik, de kilencven percet kell várni, hogy bejussunk. Feladjuk.

Hazamegyünk, medencézünk, és este jól felsétáltatom a gyerkőcöket a Montmarte-ra, a művész negyedbe, ami nincs ínyükre, de legalább Timinek tetszik, és veszünk néhány souvenirt. Az éttermek tele, a Sacre-Coeur előtti lépcsőn annyian ülnek, hogy szinte csak oldalazva lehet lejutni. Mindenhol víz- és kacatárusok, s a bazilika előtt még este kilenc után is kígyózó sorok. Nulla romantika és élvezeti érték ezzel a körítéssel.

Lehet, hogy a Montmarte-tal túllőttem a célon? Leánykámat másnap kidől, csak a medencézés téríti magához. Pizzázunk egy jót, s elindulunk a Notre Dame felé. Végül a Louvre-nál szállunk le, és onnan sétálunk át a székesegyházhoz. Elég nagy gellert kap a program ahhoz, hogy a gyerekeknek még kedve legyen bármihez. A Notre Dame a steril, elkerített környezetben számomra is lehangoló látvány. Vert seregként vonszolódunk haza, a medencéhez. A tűzijáték csak éjjel tizenegykor kezdődik, mivel tízig világos van. Nehéz lenne megközelíteni, s a lezárások ellenére hazajutni, de a dörrenéseket halljuk, s próbálunk valahogy aludni a harmincnégy fokban.
Az utolsó programunk az Eiffel-torony meglátogatása. Amikor utoljára jártam Párizsban, még autók pöfögtek a torony lába alatt. Most beléptetőkapukon keresztül juthatunk a közelébe, és gondot okozhat, ha túl nagy a táskánk. De mi számít túl nagynak? Ezt a biztonsági őr dönti el.

A sor gyanúsan lassan halad ahhoz képest, hogy időpontunk van. A párakapuktól már mindenünk vizes, amikor rájövök, hogy rossz helyen várakozunk. Átfurakszunk a tömegen, és elcsípjük a jó helyet a liftben. Mindent látunk az üvegen keresztül. És ez gyerkőcömet rettegéssel tölti el. Itt derül ki, hogy tériszonyos. Lefelé már lépcsőn megyünk.

A közeli utcában tankok, katonai járművek. Épp véget ért a díszszemle, amiből így mi is kapunk ízelítőt, mielőtt visszatérnénk a csomagokért a szállásra. Már csak a reptérre kell kijutni. A vonaton nincs világítás, de így is megtaláljuk, hol kell leszállni. Kisebb séta, és némi riadalom után (eltűnt pénztárca, ami előkerül) zökkenőmentesen folytathatjuk utunkat a Beauvais reptérre. És milyen jó, hogy nem sietünk a biztonsági ellenőrzéssel! Mert kint csak jobb éttermek vannak, mint a fapados hangárban. Mivel a gépünk késik, itt ücsörgünk délután négytől az este fél tizes indulásig. De még éjfél előtt nem sokkal hazaérünk, hogy itthon annál erősebben érjen a magyar valóság, amikor egy idős ember szemrebbenés nélkül áthúzza a lábamon a gurulós bőröndjét. Megérkeztünk.
2026. július
Köszönet Timinek, hogy rám bízta a szervezést, nagylelkű és kooperatív volt kezdetektől, és megértő a nehéz helyzetekben!
Köszönet Krisztinek, hogy ránk szánta az idejét, elkalauzolt és zöld utat biztosított számunkra az Operába!
Köszönet a Hotel Residence Europe Clichy recepciósainak a kedves, előzékeny viselkedésükért, és hogy ilyen sokat medencézhettünk!
Köszönet a kedves buszvezetőnek, aki minden kavar ellenére hagyott minket buszozni, mikor már kezdett eluralkodni rajtunk a csüggedés (és csak metrójegyünk volt)!
Közlekedés:
A közlekedési kártyát mindenképp meg kell venni, ennek ára 2 Euro.
Erre lehet feltölteni buszjegyet 2,05 Euro/db vagy vonat/metro jegyet 2,55 Euro/db. A gyerekjegy féláron van, de csak 10 éves korig. Arról megoszlottak a vélemények, hogy a 10 évesek épp hova tartoznak, egyébként senki nem ellenőrzi.
Az Orlyról (és az Orlyra) 14 Euro a jegy, egyszer használható.
Aerobus a Beauvais-ra 32 Euro (1 felnőtt és 1 gyerek)
Belépők:
Galéries Lafayette ingyenes
Palais Garnier 15 Euro, gyerekeknek ingyenes
Arc de Triomphe (Diadalív) 22 Euro
Saint Chapelle 16 Euro, gyerekeknek ingyenes
Notre Dame ingyenes, aznap lehet regisztrációs jegyet váltani a sorállás elkerülésére.
Egyéb:
2 gombóc fagyi a Notre Dame mellett 7 Euro
Tészták 16-18 Euro
Pizza: 14 Euro
1,5 liter üdítő 3 Euro
0,5 liter víz utcai árusoknál 1,50 Euro (ugyanez a repülőn 3,50 Euro)
1 liter tej 1,25 Euro
Gyerekmenü Disneylandben 10 Euro (nem volt finom). Saláta ugyanitt 15 Euro.